#Lecke2 – Miért használjuk stúdión belül az ISO100, 1/160s, f8-at? 2018-03-12T14:50:44+00:00

Miért használjuk stúdión belül az

ISO 100, 1/160s, F.8-at?

…Iso 100, 1/160s, F.8
…Iso 100, 1/160s, F.8
…Iso 100, 1/160s, F.8

Kb. 1000x vagy annál többször is elmondtam már ezeket a sorokat a bérlőinknek, mikor aktívan részt vettem még asszisztensként a stúdiók életében. De miért mondom ezeket és mik ezek az értékek? Miért érdemes ezen használni a fényképezőgépedet?

Az alapvető expozíciós értékek ugye az ISO-ból, Záridőből és Rekeszértékből áll, de hogy miért is érdemes ezeket használni, a videóban elmondom:

…Iso 100, 1/160s, F.8
…Iso 100, 1/160s, F.8
…Iso 100, 1/160s, F.8

Kb. 1000x vagy annál többször is elmondtam már ezeket a sorokat a bérlőinknek, mikor aktívan részt vettem még asszisztensként a stúdiók életében. De miért mondom ezeket és mik ezek az értékek? Miért érdemes ezen használni a fényképezőgépedet?

Az alapvető expozíciós értékek ugye az ISO-ból, Záridőből és Rekeszértékből áll, de hogy miért is érdemes ezeket használni, a videóban elmondom:

Én mindig azt mondom, hogy ha ezeket az alap összefüggéseket és értékeket megjegyezzük, továbbá be tudjuk állítani a vakunk teljesítményét, akkor stúdión belül például sokkal könnyebb boldogulni mint szabadban. Kezdetben elriaszthat a sok technikai kütyü és ezek az értékek, de mivel egy mesterségesen megalkotott környezetről beszélünk stúdión belül, mindig optimális körülményeket tudunk biztosítani a fotózáshoz.

Ha te már ezeket az összefüggéseket érted és valami izgalmasabbra vágysz, akkor kezdheted a Mesterkurzussal! 

De mit is értek ez alatt?

Tapasztaltad már gondolom azt, hogy kültéren mikor fotóztál, folyamatosan változtak a fényviszonyok. Nagy nehezen beállítottad a fényképezőgépeden az iso-t, záridőt, rekeszértéket, kaptál egy helyes expozíciót, majd egyszer csak kisütött a nap. Újra beállítottad a gépedet, majd elment a nap… A folyamatosan változó fényeknek köszönhetően mindig más expozíciós értékek beállítására volt szükség és így igencsak macerássá vált a munka. Ezzel szemben a stúdióban végig fix értékekkel kell dolgoznunk, amit ha a fotózás elején rendesen beállítunk, végig ugyanazon az értéken maradva készíthetjük el a képeinket.

Persze most mondhatnád jogosan, hogy a gépet lehet használni Tv, illetve Av módban is, viszont ahhoz, hogy ténylegesen profi fotóssá váljunk, ezeknek az alapvető értékeknek a megtanulása és megértése elengedhetetlen.

Én mindig azt mondom, hogy ha ezeket az alap összefüggéseket és értékeket megjegyezzük, továbbá be tudjuk állítani a vakunk teljesítményét, akkor stúdión belül például sokkal könnyebb boldogulni mint szabadban. Kezdetben elriaszthat a sok technikai kütyü és ezek az értékek, de mivel egy mesterségesen megalkotott környezetről beszélünk stúdión belül, mindig optimális körülményeket tudunk biztosítani a fotózáshoz.

Ha te már ezeket az összefüggéseket érted és valami izgalmasabbra vágysz, akkor kezdheted a Mesterkurzussal! 

De mit is értek ez alatt?

Tapasztaltad már gondolom azt, hogy kültéren mikor fotóztál, folyamatosan változtak a fényviszonyok. Nagy nehezen beállítottad a fényképezőgépeden az iso-t, záridőt, rekeszértéket, kaptál egy helyes expozíciót, majd egyszer csak kisütött a nap. Újra beállítottad a gépedet, majd elment a nap… A folyamatosan változó fényeknek köszönhetően mindig más expozíciós értékek beállítására volt szükség és így igencsak macerássá vált a munka. Ezzel szemben a stúdióban végig fix értékekkel kell dolgoznunk, amit ha a fotózás elején rendesen beállítunk, végig ugyanazon az értéken maradva készíthetjük el a képeinket.

Persze most mondhatnád jogosan, hogy a gépet lehet használni Tv, illetve Av módban is, viszont ahhoz, hogy ténylegesen profi fotóssá váljunk, ezeknek az alapvető értékeknek a megtanulása és megértése elengedhetetlen.

ISO 100 – Az érzékenység

Ha fotózási alapokat oktatok, akkor mindig a filmet hozom alapul ennek legegyszerűbb megértése érdekében. Régen a filmes korszakban annak megfelelően választottál filmet, hogy milyen körülmények között kellett képeket készítened.

Ha pl. tűző napsütésben készítettél volna fotókat, akkor 100-as filmet raktál volna a kamerádba.
Ha kültéren szerettél volna fotózni, egy borúsabb időben, akkor célszerű lett volna 400-as filmet venni.
Ha este szerettél volna képeket készíteni, akkor pedig célszerű volt 800-as, 1600-as filmet vásárolni.

Alap szabály tehát az, hogy minél sötétebb volt, annál érzékenyebb (magasabb értékű) filmet válaszottál. Igen ám, de minél magasabb ez a szám, képeid annál szemcsésebbek lettek, mai digitális nyelvre átfordítva, annál zajosabbak lettek volna.

A digitális technikának köszönhetően nem kell 24 vagy 36 kockánként megválasztanod a fényérzékenységedet, hanem akár minden fotódon szabadon variálhatod. Viszont mindig úgy fogod a legjobb eredményeket kapni, ha az ISO értéked 100-on van. Így hát már nem is kérdés, hogy miért használjuk stúdión belül az ISO 100-at, hisz ahogy eddig a záridő és rekeszérték szempontjából a legjobb minőség elérése volt a cél, ez az ISO-nál sem lesz máshogy.    

ISO 100 – Az érzékenység

Ha fotózási alapokat oktatok, akkor mindig a filmet hozom alapul ennek legegyszerűbb megértése érdekében. Régen a filmes korszakban annak megfelelően választottál filmet, hogy milyen körülmények között kellett képeket készítened.

Ha pl. tűző napsütésben készítettél volna fotókat, akkor 100-as filmet raktál volna a kamerádba.
Ha kültéren szerettél volna fotózni, egy borúsabb időben, akkor célszerű lett volna 400-as filmet venni.
Ha este szerettél volna képeket készíteni, akkor pedig célszerű volt 800-as, 1600-as filmet vásárolni.

Alap szabály tehát az, hogy minél sötétebb volt, annál érzékenyebb (magasabb értékű) filmet válaszottál. Igen ám, de minél magasabb ez a szám, képeid annál szemcsésebbek lettek, mai digitális nyelvre átfordítva, annál zajosabbak lettek volna.

A digitális technikának köszönhetően nem kell 24 vagy 36 kockánként megválasztanod a fényérzékenységedet, hanem akár minden fotódon szabadon variálhatod. Viszont mindig úgy fogod a legjobb eredményeket kapni, ha az ISO értéked 100-on van. Így hát már nem is kérdés, hogy miért használjuk stúdión belül az ISO 100-at, hisz ahogy eddig a záridő és rekeszérték szempontjából a legjobb minőség elérése volt a cél, ez az ISO-nál sem lesz máshogy.    

ISO 100 – Az érzékenység

Ha fotózási alapokat oktatok, akkor mindig a filmet hozom alapul ennek legegyszerűbb megértése érdekében. Régen a filmes korszakban annak megfelelően választottál filmet, hogy milyen körülmények között kellett képeket készítened.

Ha pl. tűző napsütésben készítettél volna fotókat, akkor 100-as filmet raktál volna a kamerádba.
Ha kültéren szerettél volna fotózni, egy borúsabb időben, akkor célszerű lett volna 400-as filmet venni.
Ha este szerettél volna képeket készíteni, akkor pedig célszerű volt 800-as, 1600-as filmet vásárolni.

Alap szabály tehát az, hogy minél sötétebb volt, annál érzékenyebb (magasabb értékű) filmet válaszottál. Igen ám, de minél magasabb ez a szám, képeid annál szemcsésebbek lettek, mai digitális nyelvre átfordítva, annál zajosabbak lettek volna.

A digitális technikának köszönhetően nem kell 24 vagy 36 kockánként megválasztanod a fényérzékenységedet, hanem akár minden fotódon szabadon variálhatod. Viszont mindig úgy fogod a legjobb eredményeket kapni, ha az ISO értéked 100-on van. Így hát már nem is kérdés, hogy miért használjuk stúdión belül az ISO 100-at, hisz ahogy eddig a záridő és rekeszérték szempontjából a legjobb minőség elérése volt a cél, ez az ISO-nál sem lesz máshogy.    

1/160s – A stúdión belül használt záridő.


Ennek részletesebb magyarázatát a videón keresztül már bemutattam képekkel szemléltetve, így most hosszasan nem is térnék már ki rá. Viszont mint említettem a videóban, a legoptimálisabb ha ezt az értéket 1/160s-ra állítjuk. Ebben az esetben képeink biztosan nem fognak bemozdulni és élesek lesznek. Ha záridőnket ennél gyorsabbra állítjuk, pl.: 1/250s-ra, akkor képünk szélén megjelenik egy fekete csík, ami a redőnyzárunk. Kezdőként előfordulhat, hogy véletlenül eltekered ezt az értéket fotózás közben és csak a fekete csíkra leszel figyelmes. Ha így is lenne, akkor már tudod az okát és könnyen tudod korrigálni a hibát! 🙂

Még egy fontos dolog, ami viszont a videóba nem került bele, hogy a képeinket hosszabb záridővel is el tudjuk készíteni akár, pl.: 1/80-on, de akár még ennél is hosszabb, 1 másodperces záridőt is tudunk használni. Ez már egy speciális eset, de ha az a célunk, hogy kicsit bemozduljon a képünk és dinamikusabbá tegyük, akkor ezzel a trükkel is élhetünk. Ezt a trükköt a Világítási Mesterkurzus egyik világításában is használtam!


Ennek részletesebb magyarázatát a videón keresztül már bemutattam képekkel szemléltetve, így most hosszasan nem is térnék már ki rá. Viszont mint említettem a videóban, a legoptimálisabb ha ezt az értéket 1/160s-ra állítjuk. Ebben az esetben képeink biztosan nem fognak bemozdulni és élesek lesznek. Ha záridőnket ennél gyorsabbra állítjuk, pl.: 1/250s-ra, akkor képünk szélén megjelenik egy fekete csík, ami a redőnyzárunk. Kezdőként előfordulhat, hogy véletlenül eltekered ezt az értéket fotózás közben és csak a fekete csíkra leszel figyelmes. Ha így is lenne, akkor már tudod az okát és könnyen tudod korrigálni a hibát! 🙂

Még egy fontos dolog, ami viszont a videóba nem került bele, hogy a képeinket hosszabb záridővel is el tudjuk készíteni akár, pl.: 1/80-on, de akár még ennél is hosszabb, 1 másodperces záridőt is tudunk használni. Ez már egy speciális eset, de ha az a célunk, hogy kicsit bemozduljon a képünk és dinamikusabbá tegyük, akkor ezzel a trükkel is élhetünk. Ezt a trükköt a Világítási Mesterkurzus egyik világításában is használtam!


Ennek részletesebb magyarázatát a videón keresztül már bemutattam képekkel szemléltetve, így most hosszasan nem is térnék már ki rá. Viszont mint említettem a videóban, a legoptimálisabb ha ezt az értéket 1/160s-ra állítjuk. Ebben az esetben képeink biztosan nem fognak bemozdulni és élesek lesznek. Ha záridőnket ennél gyorsabbra állítjuk, pl.: 1/250s-ra, akkor képünk szélén megjelenik egy fekete csík, ami a redőnyzárunk. Kezdőként előfordulhat, hogy véletlenül eltekered ezt az értéket fotózás közben és csak a fekete csíkra leszel figyelmes. Ha így is lenne, akkor már tudod az okát és könnyen tudod korrigálni a hibát! 🙂

Még egy fontos dolog, ami viszont a videóba nem került bele, hogy a képeinket hosszabb záridővel is el tudjuk készíteni akár, pl.: 1/80-on, de akár még ennél is hosszabb, 1 másodperces záridőt is tudunk használni. Ez már egy speciális eset, de ha az a célunk, hogy kicsit bemozduljon a képünk és dinamikusabbá tegyük, akkor ezzel a trükkel is élhetünk. Ezt a trükköt a Világítási Mesterkurzus egyik világításában is használtam!

f.8 – Rekeszérték

Ahogy a záridő beállításánál, úgy a rekeszérték beállításánál is első körben arra törekszünk, hogy technikailag a legtökéletesebb képet készíthessük el. Különböző matematikai számítások vannak arra, hogy ki tudjuk számolni, hogy az adott optikánk melyik rekeszértéken készíti a legélesebb képet, de segítek és megmondom, az esetek többségében ez a szám 8-ra jön ki 😀
Ennek megfelelően, ahhoz, hogy a legjobb képminőséget kapjuk, a fényépezőgépünk rekeszértékét 8-ra állítjuk és ennek megfelelően fogjuk a vaku teljesítményét is beállítani.
Természetesen ez nem jelenti azt, hogy kötelező ezt a rekeszértéket választani, hisz ha van egy jó minőségű, fényerős optikánk, akkor érdemes kísérletezni vele. Nem is beszélve arról, hogy a tágabb értékek használatakor a mélységélesség is szerepet játszhat a képeinkben, de most ne menjünk ennyire bele ebbe.

Ha még többet tanulnál a stúdióban való fotózásról és mélyebben beleásnád magad akár komolyabb témákba is, akkor javaslom, hogy látogass el a Mesterkurzus oldalára is! 

Ahogy a záridő beállításánál, úgy a rekeszérték beállításánál is első körben arra törekszünk, hogy technikailag a legtökéletesebb képet készíthessük el. Különböző matematikai számítások vannak arra, hogy ki tudjuk számolni, hogy az adott optikánk melyik rekeszértéken készíti a legélesebb képet, de segítek és megmondom, az esetek többségében ez a szám 8-ra jön ki 😀
Ennek megfelelően, ahhoz, hogy a legjobb képminőséget kapjuk, a fényépezőgépünk rekeszértékét 8-ra állítjuk és ennek megfelelően fogjuk a vaku teljesítményét is beállítani.
Természetesen ez nem jelenti azt, hogy kötelező ezt a rekeszértéket választani, hisz ha van egy jó minőségű, fényerős optikánk, akkor érdemes kísérletezni vele. Nem is beszélve arról, hogy a tágabb értékek használatakor a mélységélesség is szerepet játszhat a képeinkben, de most ne menjünk ennyire bele ebbe.

Ha még többet tanulnál a stúdióban való fotózásról és mélyebben beleásnád magad akár komolyabb témákba is, akkor javaslom, hogy látogass el a Mesterkurzus oldalára is! 

Ahogy a záridő beállításánál, úgy a rekeszérték beállításánál is első körben arra törekszünk, hogy technikailag a legtökéletesebb képet készíthessük el. Különböző matematikai számítások vannak arra, hogy ki tudjuk számolni, hogy az adott optikánk melyik rekeszértéken készíti a legélesebb képet, de segítek és megmondom, az esetek többségében ez a szám 8-ra jön ki 😀
Ennek megfelelően, ahhoz, hogy a legjobb képminőséget kapjuk, a fényépezőgépünk rekeszértékét 8-ra állítjuk és ennek megfelelően fogjuk a vaku teljesítményét is beállítani.
Természetesen ez nem jelenti azt, hogy kötelező ezt a rekeszértéket választani, hisz ha van egy jó minőségű, fényerős optikánk, akkor érdemes kísérletezni vele. Nem is beszélve arról, hogy a tágabb értékek használatakor a mélységélesség is szerepet játszhat a képeinkben, de most ne menjünk ennyire bele ebbe.

Ha még többet tanulnál a stúdióban való fotózásról és mélyebben beleásnád magad akár komolyabb témákba is, akkor javaslom, hogy látogass el a Mesterkurzus oldalára is!